Gazdasági helyzetkép
Szatmárinfó   |  2010. 06. 01., 13.11

Az országunkat is intenzíven érintő gazdasági válság és ennek átvészelése volt a témája a pénteki tanácskozásnak. Az esemény, amely a 2010-es Kis- és Középvállalkozások Európai Hete rendezvénysorozat keretében zajlott, jelen voltak városunk, illetve a megye képviselői csakúgy, mint a gazdasági szereplők képviselői.

 

Lieb Mihály, a Kézműves Kamara elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta: a nagy cégek mellet, igen nagy szerepük van a kézműveseknek, illetve a kis és középvállakózásoknak egy gazdaság működésében. Helyzetük napjainkban bár egyre nehezebb, összefogással képesek megerősíteni nem csak saját jólétüket, de az ország gazdaságát is. Jó példa az összefogásra a faluturizmus, ahol a gazdák közösen kialakítanak egy jól működő gazdasági térséget. Hangsúlyozta, a Kézművesek Kamarája tagjainak segítségére van, az alkotásokat szeretnék támogatni, amennyire csak tőlük telik. Olyan értékeink vannak, amelyek Európa más országaiból hiányzanak, illetve ha megvannak, nem gyökereznek olyan mélyen, mint térségünkben.

 

Az üzletember igen fontosnak tartja, hogy külföldön, Európa más országaiban sajátítsunk el tudást és azt hazatérve a fejlődés céljából kamatoztassuk itthon. Lieb felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Németországban 167 kézműves-foglalkozást ismernek, Romániában csupán 87-et. A németek különböző kampányfilmekkel népszerűsítik a foglalkozásokat, míg itthon ez az ág még gyerekcipőben jár.

 

Daniela Culic, a Kereskedelmi- és Iparkamara igazgatója ismertette az intézmény funkcióját, aminek fő célja tagjai támogatása úgy tanácsadással, mint pályázatok meghirdetésévél. Hangsúlyozta, a bürokrácia miatt sajnos rengeteg pályázat bukik meg, hiszen sokaknak nincs kellő anyagi hátterük a befektetésekhez. Például egy PHARE-s program megnyerése után, akár két évig is eltarthat, míg a befektetett pénzt visszakapja a vállalkozó, ilyen körülmények között nem sokan tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Az igazgató a munkanélküliek támogatásának fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen ez igen komoly feladat. A munkaerőhiány csökkentésének egyik megoldása az átképzés, amelyben segítséget nyújtanak. Culic elmondta, eddig 22 tanfolyamot szerveztek, 78 munkanélkülit sikerült átképezniük, illetve 120 Kis- és Középvállalkozás részesülhetett továbbképzésben.

 

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az informatika fontosságára hívta fel elsőként a figyelmet. Mint elmondta a számítógép, internet ismerete nélkül bárkivel előfordulhat, hogy munkáját egyik napról a másikra elveszti, s helyette egy olyan távoli ország lakosa fogja végezni az ő munkáját kisebb fizetésért, aki ért ezekhez. Hangsúlyozta, nem csak országunk áll a gazdasági összeomlás szélén, példának hozta fel Görögország, illetve Spanyolország nehéz helyzetét. Az unióban a 2008-as, 2 százalékos gazdasági veszteséghez viszonyítva a helyzet kritikusan romlott, hiszen jelenleg ennek értéke elérte a 7,5 százalékot. 2010-re egy 0.7 százalékos növekedésre lehet számítani, mondta a képviselő.

 

Spanyolországban a munkanélküliség aránya napjainkban elérte a 20 százalékot, a spanyol fiatalok 40 százaléka nem rendelkezik munkahellyel. A politikus kitért a Lisszaboni stratégiára, amelynek célja, hogy 2010-ig elérje, hogy az Európai Unió gazdasága a világ első számú gazdaságává váljon. Ennek legfőbb gyengéje az, hogy nem fókuszáltak a részletekre, hanem nagy lépésekkel akarták megvalósítani ezt. Az újabb, 2020-es céloknak a szegénység minimalizálását, valamint a gazdasági válságból való kilábalást tűzték ki. Winkler hozzátette, az RMDSZ letett egy bizonyos kiegészítést az Európai Parlamentben, amelyben a kis- és középvállakózások további helyzetét érinti.

 

A parlamentben felvetették Románia sorsának kérdését is, mivel 2013-ban lejár a támogatási programok nagy része. A 2007-2013-as évre Románia számára 31.5 milliárd euró van elkülönítve pályázatokra, amelyeket ha nem használunk fel, majd más tagállamok kapják meg. Ezért igen fontosnak tartja, hogy minél több sikeres pályázatokat nyújtsunk be. Itt hangsúlyozta a pályázatíró cégek szerepét ebben. A harmadik problémafelvetés az itthon megszerzett diplomák külföldön való elismertetését érinti, hiszen a mai napig is léteznek tagállamok, ahol nem fogadják el a hazai egyetemek diplomáit.


Az elmúlt hetekben tett megszorító intézkedésekre vonatkozó kijelentésekkel kapcsolatban elmondta, nem a költségvetés csökkentése, valamint az adók növelése a megoldás, hanem egy harmadik út.


A politikus szerint, a költségvetés ésszerű csökkentése, a gazdaság alaptőkéjének növelése, valamint a válság ellen tett konkrét lépések összessége lehet a megoldás a helyzetre.

 

Az EP-s képviselő felszólalása után Csehi Árpád Szabolcs, Szatmár Megye Tanácsának elnöke vette át a szót, aki elmondta, a befektetéseknek nagyon fontos szerepük van a gazdasági válságból való kilábalásban.


Új munkahelyek teremtődnek általa, infrastruktúrát modernizáló hatása van, gazdasági mozgást eredményez.


Az elnök azt is elmondta, hogy több, mint 210 millió euró értékben pályázott a megye, amelyből jelenleg 63 milliót használnak fel, például a regionális hulladéktározók megvalósítására, megyei utak javítására, turisztikai térségek kialakítására, mint példa a lunaforrási üdülőközpont, illetve különböző gyógyfürdők létrehozása, modernizálása.


Pályáztak még az egészségügyi intézmények feljavítására, műemlékvédelemre, és egyéb, a megye számára fontos beruházásokra.

 

 



 
© 2010. Szatmarinfo. Minden jog fenntartva.